Nem játék ez, gyermek

Tudom én, hogy „hálás feladat” támadni a legkülönbözőbb oltásokat, hiszen az ember – már csak ilyen - nagy érdeklődéssel fogadja a nimbuszdöntögetést, most azonban valami olyasmi történik, ami egészen elképesztően - nem félek kimondani - emberellenes. Egyesek, kihasználva az állammal szemben megrendül bizodalmat, homályos üzleti, politikai érdekek mentén egészségünkre, életünkre törnek.
A vakcinák az emberiség talán legáldásosabb eredményei közé tartoznak. Aki kétkedik az előbbi kijelentés igazában, attól csak annyit kérek, emlékezzen az ötvenes évek nagy gyermekbénulási világjárványára aminek viszonylag rövid idő alatt véget vetett a vakcina, de hogy közelítsünk napjainkhoz, a hetvenes években az emlékezetes Hong Kongi influenza is behódolt az oltásnak. A fenti állítás ellenkezőjét bizonyítja Románia, ahol a rendszerváltozás után megszűnt az oltási kötelezettség, de legalább is a végrehajtási akarat, és szinte évek alatt visszatértek az addig kiirtottnak vélt gyermekbetegségek. Nem szeretném, ha az a vád érne, hogy csak egy felé mutogatok, így a sokat emlegetett angol példát is érdemes megnézni: a szigetországban, amely egyik élharcosa volt a kötelező oltások eltörlésének, aránylag gyorsan, ismét kitört a szamárköhögésnek nevezett járvány.

Nem vagyok orvos, de azt bizton állíthatom, hogy egy úgynevezett „leoltott” társadalomban az adott betegség járványszerű elterjedése lehetetlen, márpedig a cél éppen az, hogy elkerülhető legyen a tömeges, járványos megbetegedés.

Egyre többen kicsinylik le a legújabb H1N1 veszélyt, nem hiszek nekik, hiszen a világ nem véletlenül retteg ettől a kórtól, a halottak száma sem csekély, így mindenki, aki arról papol, hogy nem is olyan veszélyes, hitem szerint felelőtlen, szakszerűtlen, és kártékony.

Félre ne értsen senki, nem azt állítom, hogy nincsen kockázata ennek az új oltásnak, van, de nem több mint bármely orvosi beavatkozásnak. Akik mostanság huhognak, nem gondolják végig, hogy bizony, minden egyes újabb megbetegedésért ők maguk is felelősek. Mi motiválja a sokszor nagyon magasan képzett szakembereket, hogy az oltás ellen agitáljanak, némelyüket valószínűleg semmi más nem hajtja, mint a szereplési vágy, ezek mellett vannak, akik szakmai meggyőződésüket is feláldozzák a politikai zavarkeltés oltárán, hiszen ez a „bűnös kormány” csak rosszat akarhat. Az ellenzők egy komoly százaléka, pedig vagy egy másik gyógyszer lobbi érdekeit védi, vagy így kíván rúgni egyet a világ kétségtelenül legnagyobb iparágán. Egyik indok elfogadhatatlanabb, mint a másik. Békeidőben ugyanis komolyabb emberellenes bűnt talán nem is lehet elkövetni, mint a gyógyításba, megelőzésbe vetett társadalmi bizalom rombolását.