A Fidesz trónfosztása
Azok közé tartozom, akik a Fidesz kétszeri választási veresége ellenére állították, hogy a honi pártok közül Orbánék kommunikációja, politikai marketingje pr munkája a legprofesszionálisabb. Jelentem, legurult a narancs a trónról.
Aránylag ritkán váltogatom a véleményemet, már csak korom okán is, de most ezt kell tennem, ugyanis láttam a Jobbik legújabb kampányfilmjét. Nyugodtan mondhatom, hogy ez az opus már-már himnikusan tükrözi ennek a szélsőséges pártnak minden összetartó lelki rezdülését. Ilyen szakmailag kiváló politprop alkotást még nem láttam a hazai reklámpiacon. A zenei hatás - amivel indítanak - leginkább Coppolát idézi, amikor a híres Apokalipszis most! - filmjében a helikopterek támadása alá Wagner Walkürjeinek lovaglását álmodta. A narrátor hangja pedig - gyanítom nem véletlenül – a hollywoodi filmekben oly nagyon kedvelt mesélői hangszínt idézi. Egy szó, mint száz: a Jobbik marketing csapata ismét kitett magáért. Ha nem tudnám mi a valóság, és mondjuk külföldiként nézném a filmet, minden szimpátiám ezeké a szabadságharcosoké lenne, akik akár Somoza, vagy Idi Amin Dada ellen is harcba szállhatnának. A gond csak az, hogy a jobbik egy XXI. századi, európai demokráciát igyekszik úgy feltüntetni filmjében, mintha – Morvai Krisztina „szép szavával” élve - a harmadik világ egyik forrongó állama lenne. Ez a film tipikus példája a formál logika látványos és olykor sajnos nagyon is eredményes alkalmazásának, azaz olyan, mintha azt mondaná, hogy a repülőgépen nem az utasok figyelemelterelése érdekében osztogatnak kávét, ha légörvénybe kerül a gép, éppen ellenkezőleg, a kávéosztás az, ami a légörvényt okozza.
Ekkora kihívással, mint ez a film eddigi húsz éves fennállása óta, még nem nézett szembe legújabb demokráciánk, és annak képviselői, a pártok. Nem kétséges, hogy a Jobbik mögött -most már inkább mellett - olyan szakemberek és nem utolsósorban tőke áll, akik, amely a cél érdekében hatalmas szaktudással támogatják ezt az alakulatot, mit sem törődve azzal, hogy tudásukkal, pénzükkel a legembertelenebb, legprostituáltabb vén filozófiát maszkírozzák kívánatos ifjú szűzleánnyá.
A párt már az EP választásokat megelőző kampányban bebizonyította, hogy könnyedén leiskolázza reklám tekintetében valamennyi ellenfelét. Azt szokás mondani, hogy egy párt is olyan, mint a mosópor, vagyis ugyan úgy lehet, és kell eladni. A film hosszát tekintve látszik, hogy fel sem merült a megrendelőkben és alkotókban, hogy azt majd a közszolgálati, vagy nagy kereskedelmi televíziókban sugározzák, nem, a Jobbik tovább megy az M.L.M útján, híveik mindig a maguk „hitelességét” felhasználva szervezik újabb és újabb szavazóikat. Félő, hogy ők majd eleget tesznek Orbán Viktor egykori kérésének és hoznak magukkal még egy-egy embert.
Maradva a fenti hasonlatnál, a Jobbik szakemberei azt vállalták, hogy mosóporként értékesítik a „mocskolóport”, és teszik ezt hatalmas hozzáértéssel, de mint tudjuk: a reklám már ilyen, ne dőljünk be nekik.


1 megjegyzés:
Kedves Tamás,
felkeltetted érdeklődésemet a film iránt. Az üzeneteik iránt immunis vagyok, de jó tudni, mire számíthatunk.
Egyébként a Magyar nemzet hétvégi Magazinjában Morvai Krisztinával készített interjú jelent meg Lovas Istvántól. Finoman szólva nem izzasztotta meg alanyát a "polgári" riporter, nehezen titkolhatnák, hogy az alapokban nagy az egyetértés...
Megjegyzés küldése