Csak néztem, mint a moziban a választás estéjén. Egy össze-vissza ország és megzavarodott, ám önmagukban nagyon biztos szavazók képe tárult elém. Félreértés ne essék, nem a Fidesz győzelméről, még csak nem is az azt megelőző sunyi kampányról beszélek, hanem magáról az akcióról, amit „választás” néven emlegettek.
Sor hátán sor, átjelentkező szavazatturisták, meghosszabbított kampánycsend, és mindez - mint cseppben a tenger - Újlipóciában.
Sor hátán sor, átjelentkező szavazatturisták, meghosszabbított kampánycsend, és mindez - mint cseppben a tenger - Újlipóciában.
A dolognak esetünkben ki más is inná meg a levét, mint a leköszönő parlament egyik legkarizmatikusabb figurája: Szanyi Tibor, őt ugyanis az a kétes tisztesség érte, hogy éppen nála szavazhattak a „turisták”. Este 7, vagyis a szavazókörök törvényszerinti, ám be nem tartott zárása után meg is fordult az eredmény, ahogy az várható volt, az addig vezető Szanyi visszaszorult a második helyre. Semmi gond! – mondtam, hiszen majd a másodikra észhez térnek az újlipóci polgárok, és megértik, hogy a „felhozatóból „ még mindig Szanyi a legjobb választás. Tegnap viszont megrökönyödtem, ugyanis, kedvenc napközimben - a Dunapark Kávéházban - Pest egyik legvendégbarátabb helyén ülve (ez itt a jól megérdemelt reklám helye) azt hallottam, minden különösebb oda figyelés nélkül is, hogy néhány kedves, idős néni arról beszél, hogy most majd az LMP-re kell szavazni, mert ők az új SZDSZ. Hoppá! - kaptam fel a fejem, mint tüzér ló a trombitaszóra, miről beszélnek a nénik? Hogy lenne az SZDSZ az a párt, amelyik a Védegylet köpönyege alól bújt elő, akiknek első említésre méltó győzelmük, hogy ma Sólyom Lászlónak hívják a köztársasági elnököt? Akik elsőként szálltak be a Fidesz mellé a politikai közélet szisztematikus kriminalitása érdekében, és jelentették fel Gyurcsány Ferencet, vagy éppen a választásokat megelőző napon - mint egyetlen párt - álltak a Fidesz mellé a Kubatov lista kivizsgálásának megakadályozására. Szóval, hogy lennének ők az új SZDSZ?
Miről beszélnek ezek az egyébként kedves, újlipótvárosi nénikék itt mellettem, hol liberális az a párt, ami már a nevében is jelzi, hogy csak egy dologban biztos, hogy lehet más a politika, csak így: más, előjel nélkül. Közben Szanyi küzd azért, hogy folytathassa, amit elkezdett, az LMP meg csak hallgat, és arról szónokol, hogy nem azért jött a politikába, hogy visszalépésével bármelyik pártot erősítse, és sokan tapsolnak ehhez, végig sem gondolva, milyen károkat okozhat egy párt, ha csak a saját gondolatmenetét képes és akarja követni, de nem hajlandó a politikával, mint élő, létező, naponta változó dologgal foglalkozni. Ha nem lenne ellentmondás, akkor - így a választási forduló után három nappal -nyugodtan kijelenthetném, hogy a politikába legutóbb érkezett párt a legortodoxabb.
A kampány meg csak dübörög, a választók egy része pedig felül a legátlátszóbb hazugságnak, hogy az LMP az új SZDSZ, holott ha valaki veszi a fáradtságot és végigolvassa a programjukat, megláthatja, hogy az leginkább Kabos Gyula híres fürdővizéhez hasonlít. „Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit.”
